isten. isten?

eltelt sok sok idő mióta legutóbb írtam ide sorokat.. úgy tűnik, hogy már nem vagyok nagy blogírós...bár kit érdekel.. asszem kezdek megint átváltozni.. tudom, tudom már mindenki megszokta.. de talán elkezdem az elején.. az újévem rémesen kezdődőtt tökéletes horrorisztikus lezárásaként az előző katasztrófális évemnek.. a sulis szopásoktól eltekintve a legnagyobb problémár az okozta h valami kiszívta az életerőmet.. mondták sokan h pihenni kéne, megh túlhajszolt vagyok, meghogy mennyire lefogytam összestem..de mint mindig, mindenki tévedett.hogy mi történt? nos mondhatni rátam odaát, hogy ez mit takar? azt, hogy erőszakkal átléptem a testem korlátait, és egy különleges brahminoktól tanult meditácisó módszerrel kikapcsoltam a szívem és megem és akkor átléptem.. de a fekete hó országáról már meséltem..nem tépem tovább a szám a lényeg h ottragadt valmim, és a végeredmény az volt hogy kb életerő nélkül mozogtam léteztem.. azóta visszanyertem a dolgokat, de mégsem vagyok olyan mnit voltam. de most nem ez a lényeg, most kicsit elmélkedem úgy magamban, ilyenkor nem szoktam. mert nppal van, és én este vok elmélkedős. tudjátok milyen lehet istennek lenni? én sem , de néha mikor kinyílik a szeme látok.. összefüggéseket és úgy mindent, mintha egyszerre megnyílna előttem mindenség (nem, nem iszom se nem drogozom, és igen tudom h kellene) és ha valaki látja ezt a sok dolgot amit én rájön h nem érdemes átlárni a dolgokat mert kiderül h a világ monotonitása totál értelmetlen és unalmas... itt nyáladzunk a beadandókkal h meglegyenek a tantárgyaink, h miért mert diplomát szeretnénk, amitől a jobb életünket reméljük, azéet hogy nyugisabban élhessünk, persze egydül totál sikeresnek lehet lenni, de akkor aztán még semmilyenebb az ember élete, egy sikeres ember aki csak egyedül a sikereiben keresi a kielégülést szánalmasabb bárminél, brminél? hisz mind szánalmasak vagyunk családot akarunk, h szépen együtt éljünk és ugyanolyan semmilyen az életünk hát nem látjuk? majd a gyerekek felcseperednek akiket persze azért nevelünk h majd ők is sikeresek legyenek, s ugyanannyira semmilyen életet éljenek. nyaraás, elmúlik, barátok, elmúlnak, család? az is, semmi sem örök, megszületünk, végig az életnek nevezett hiben ringatózunk, majd meghalunk, h egy olyan helyre kerüljünk ahol még ennyi sincs. és ha örökké élnénk? attól még ugyanolyan semmilyen életünk lenne.. tervezés, az is elmúlik, hülye vok de most hirtelen minden olyan aprónak tűnik, és minden harc oly kilátástalannak, merh amiért harcolunk, a jövő, ugyanolyan semmilyen lesz mint amit eddig végigéltünk. de mégis minden reggel felkelünk és nyomjuk, mert oktotndi hangyák vagyunk.. szánalmas.. nemmintha én más lennék, de..miért? harcolnak? nézzük pl animéken keresztül a nagy pusztítók azért h mindent elpusztítsanak és h csak a gonosz.. de mi van ha győznek, ha más se ellenfél, se semmi? vagy a narutóban, visszahozni a barátot, hokagénak lenni, és ugyanolyan hatalmi harcoknak lesz a részese, és a bleach a legjobb Aizen! ő lesz az egyetlen isten! és akkor mi? mégunottabb lesz a léte, a mindenhatók élete a legunalmasabb a világon, hát akor mi érelme? h végül azt mondhassa az ember h hú én aztán! és? az érzés mint minden más elmúlik! elérjük a céljainkat! és? akkor mi lesz, bolgdogok leszünk mint amikor új mangát veszel és utána, kiolvados ötször és meg a szekrény mélyéra, mint az új dolgok, mint a váágyaink, mint az életünk! pl az agyakozás most megint csináltam szobrot hosszabban mint szerettem volna de büszke vok rá:D és? ez elmúlik, nézem nézem, majd odakerül a többihez...áhh reméntelen segg vagyok ilyenkor lőjetek le.