Monday, July 31, 2006

requiem


Állnak a népek
A sír körül
Hová elhullot
Társ kerül
Állnak és sírnak
Nézik ahogy
A koporsó leengedik
Az mélybe száll
Hallják a pap hangját
De nem értik már
Lelküket elöni a gyász
Könny cseppen
Sírás rebben
Mint sok fekete
Kolló
Kik körülállják
Az elhullottat
Látom őket
De nem vagyok velük
Messzíről figyelek
Távol a könnyektől
Távol a fálydalomtól
A szenvedéstől
Nézem őket
És azt kérdem
Mért?
Mért történik ez?
Érzem ahogy
Könnyem csordul
Érzem a fálydalmat
És a haragot
Mért?
Mért lett igy?
Később elmegy a had
A gyászolók
Üres marad a hely
Nincs már más ott
Csak Ő
És Én
Legugolok
És a földre teszem
A rózsát
A rózsát mellyet
Már oly sok sírra
Tettem
És halom a kérdést
Melyet lelkem
Visszhangzik
Miért?
És elöntenek
Az emlékek
Barátom.
Emlékszel az első
Találkozásunkra?
A közös emlékekre?
Azokra a dolgokra
Melyek fontosak voltak?
És azokra is amik nem
Emlékek
Már csak ezek maradtak
És a kérdések
És a fájdalom
Hirtelen a kezemre
Esik egy csepp
Hisz sírok
Istenem mért?
Éerzem a haragot
Mely mélyen belül
Tép
Üvölt
Mért engedtem?
Mért hagytam?
Hogy történhetett ez meg?
Hány társat
Hány szerettet
Kell még elveszítenem?
Mitt tettem hogy ezt
Érdemlem?
Mért nem tettem ellene?
Ostoba!!
A halált nem lehet
Megállítani
De belül a hang
Üvöltve mondja
De igen!
Angyal vagy
Ez a dolgod!
Az a dolgod h segíts
Hogy óvd a tieidet
És mégse tetted
Tudom...
A hang igazat szól
Megint egy élet szárad
A lelkemen
Lenézek a sírra
És megkérdezem
Hogy hagyhattam?
Felemelem fejem
És felnézek az égre
Miért?
Üvöltöm ki bánatom
Hallják meg az istenek
Remegjen bele a föld
De választ nem kapok
És érzem
Ismét a sírt nézem
Mintha érne bátmit is
Hisz az már csak egy test
Egy porhüvely
De csak ez maradt
Látom magam elött
Arcát, jellemét
És halkan suttogok..
Elsuttogom a Requiemet
Ez én Requiememet
Melyet már oly sokszor
Elytettek ki gyászoló ajkaim

Jó utat és szép álmot
Kedves barátom
Legyen a Földanya
Kedves testeddel
Mit befogad
Fenris a gyözhetetlen
Óvja lelked
Ha már én
Cserbenhagytalak
Ódin vigyázza lépteid
És gyermeki
Üljön Thór lelked
Felett
És a Walkyrok
Édesitsék utadat
Messzi Észak
Bátor farkasai
Kisérjék lépteid
Míg a sárkányölő
Tigris vigyázza álmod
Az angalok serege
Nyújtson párnát
Tollas szárnyaival
Ahogy az éj is öleljen körül
Démoni szárnyaival
A pókasszony ringassom álomba
És szőjön erős hálóból
Csodaszép álmokat neked
Jó utat és szép álmot
Kedves barátom
Hiányozni fogsz
Jó utat és szép álmot
A Hold szeressen
Miközben örök álmodat alszod
Jó utat, és szép álmot
Remélem ott ahová mész
Boldog leszel
És lényed fényével azt is
Bevilágítod mint az én életem
Jó utat örök álmodó
Jó utat és szép álmot
Jó utat...
Kedves barátom

1 Comments:

Blogger gav said...

óó fogd, még szép h ott vok idióta!!és mert nem tartozik rád!

12:24 PM  

Post a Comment

<< Home