köd

sokmindenről szeretnék így a két űnnep között írni. első a köd és az ég végtelen szürkesége melyben elveszik az ember tekintete és mintha magába szívná a bajokat gondokat. legutobb eléggé ko állapotban voltam és bárhová néztem émelygett a gyomrom és fájt a fejem, de abban a pillanatban amikor felnéztem és belebámultam a semmibe, nem, inkább a télbe, a zordon évszakba. És tudjárok mit? csodás érzés volt nagyon élveztem:)) a másik a szél és a hideg amit sajnos nem bírok normálísan úgy ahopgy kéne ergó fázom néha, és ez megengedhetetlen, ÉN NEM VOK HAJLANDÓ FÁZNI!!!!!!!!!!!!! engem nem fog legyőzni az északi szél, NEM HAGYOM!!!!meg jó gyógyír másnaposság ellen tényleg elmulasztja v legalább mérsékli annak hatásait. tisztítószél és fagy. Másik dolog az élet. ami szent, és a béke. tudjátok rájöttem h még egy pókot se szívesen nyírok ki, pedig utálom nagyon őket. a kegyet is sajnálom néha, (szúnyogok és egyébb tetvek, bolhák nem tartoznak ide) mert AZ ÉLET AZ ÉLET, BÁRMILYEN FORMÁT IS ÖLTSÖN IS, ÉS KIÓLTÁSA A LEGNAGYOBB BŰNÖK EGYKE. MINDEN FORMÁLYÁT BECSÜLNI KELL. hajlamosak vunk ezt elfelejteni. Az utolsó pedig az emberek rmes viselkedése, ma voltam vásárolni és a kosarakért várakozás volt akkora tömeg volt. Egy banya bundában egész végig bámult de nem szólt semmit, mikor pekolok ki egy öregúr odajön és megkér h bocsánat odaadná a kosarát? legyen szíves, köszönöm. erre mikot oda akarom adni a bundás ráfog h márpedig ő volt itt elöbb, erre mondom neki h nem mondta a varázsszót. ere hepciáskodik h micsoda fiatalság meg h miféle verázsszó, nos ez a szó a KÉREM, ÉS A KÖSZÖNÖM? világosítottam fel és kitéptem igen dúrván a kezéből a kosarat és odadtem a bácsinak. nem is említem h mennyire máshogy bának velem az emvbetek ha meglátnak próbálnék beálni a sorba erre egy erőszakos pasas a kocsijábal és a könyökével a hasamban odébblök, gondoltam mielött érvényesítem fizikális jogaimat és letépem a könyöét szólok neki errem mikor vissza mert szólni és ránézett s kiderült h nem egy kisöreg vagyok mint mondjuk a nagyim. akkor már érdekes nem volt olyan kemény.és előreengedett... ezzel ellentétes mentem vásárolni és a dologhoz amit vennem kellett még hiányzott apénz a maszeknál. erre az ott állo csőves bácsi KISEGÍTETT!!!! megköszöntöm és elmenetem mást vásárolni, mikor let megint apróm visszamentem és odaadtam egy kávényi pénzt a néninek (helybenfőzött kávé) h a nevemben hívja meg a kisöreget (aki állandő kuncsaft) egy kávéra. A néni nézet rám mondván ez több mint amit a kisöreg adott, mondom neki h semmiség boldog újévet:)) azt mentem tovább. ismerem a nénit és tudom h meg fogja hívni a bácsikát:) nem azért tettem mert jószívü vok, De GÁVRYEL nem tartozik senkifiának, és nem sanálja ha amije van abból ad annsak akinek nincs. meg így a helyes és kész na pápá és boldog újévet