gyilok

Érezted már
Hogy szívesen
Tépnéd ki
A szívét Mindenkinek?
Hogy állnál
És néznéd
Hogy égnek széllyel
Hogy rothadó
Hulláik felett
Vitustáncot járnál?
Hogy égő
Mágjáik körül
Kiengedett szárnyakkal
Repülnél
Győzelmi tort?
Hogy karóbahúzottak
Erdejében
Szednél almát
Mely almák
Édesek még
A bennük lüktető vértől
Könnyek és kájdalom
Világában
Járnál e?
A megkinzott életek
És a megtört lelkek mezején
Táncolnál e
A halállal
Ki szeretőd és pártfogód
Ki átölel
És szeret
És elvezet a fájdalom
Varázsának kertjébe
A kínok
Gyönyörének erdejébe
Táncolnál vele?
Emberek ezreinek
Csonthalmain?
Lelkel ezreinek
Kínjain?
Mert én igen..