Sunday, April 23, 2006

folytatás


De a barátja vagyok és kötelességem segíteni mint mindenkin. Így hát levitten egy kicsit az egyetemkávézóba biliárdozni és felejteni. Valami csoda folytán sikerült is megvígasztalnom, egy kicsit helyreráznom. Hazakisértem és egy megnyugodott embert sikerült varázsolnom belöle. Az úton hazafelé beszélgettünk nyugtatgatam sikeresen. De hisz ez a dolgom hogy segítsek másokon, valamér szeretem csinálni, Ó félre ne értsetek nem vagyok keritatív és nem is szeretek jót cselekedni. Egyszerüen csak úgy érzem ez a hellyes. A képességem mely igencsak ki van élezve a töbi körülöttem lévö emberre ilyen helyzetekben sokat segít főleg a hozzám közelállóknál. Mikor elváltunk azt mondta hogy lenyügözően erős a lelkivilágom. Sajnos ennél nagyobbat már nem is tévedhetett volna... A lényeg a lényeg ő nem követett el hülyeséget fasza happy and lett a nap vége...én meg elgondolkodtan (szoktam ilyet?) sok dolgon az életemből és most itt ülök ée ítom nektek az önsajnáltató szövegemet. De nyugi egy darabig biztos nem szabadultok tölem úgyh ne örüljetek. Természetesen tanulmányilag nem haladtam(mér is), anyámmal megint balhézok, csakúgy mint apámmal és még a kurva macskával is. Há igy kerek ez a kibaszott világ, hogy az ember a legrosszabat tarogatja a családjának meg h minden itthon töltött nap egy isebb háború és örök feszültség és kezdek már belefáradni de tényleg... és még kérdi anyám mért nem hozom fel barátnőmet, a nőt akit szeretek óvóm a családomtól. Pedig inkábbmagamtól kéne óvnom.. NA mosrmár tényleg sokat siránkoztam meg elmélkedtem sok ez egy napra. holnap akasztás!!!! akarom mondani zh. Mindenkinek sok boldogságot

0 Comments:

Post a Comment

<< Home